3. Fejezet

Sziasztok! Meghoztam a harmadik részt, remélem tetszeni fog! Kérlek kommenteljetek! xxViv


Szaporán lépkedtem, de Leon még így is utolért.
-Hé!-kiáltott utánam.-Várj már meg! Bell!-erre a kijelentésre megálltam. Bell? Ez a kifejezés még új. Eddig mindenki Isabellának hívott, azt is azért, mert gyűlöltek. Megvártam míg utolért, majd tovább mentem.-Hé! Mi volt ez?-állt meg velem szemben.
-Semmi, csak nem bírom a cicababákat-grimaszoltam.
-Szóval nem szimpi Elisa. Megértem, nekem sem a szívem csücske.
-Mi?
-Mi?-nézett vissza rám.
-Nem bírod a plázacicát? De az előbb...-a mondat végére elhalkultam. 
-Elisa minden fiúval ezt csinálja. Egyébként a barátja Erick Cook. Egy jó tanács. Ericket kerüld el messziről-indult el, én meg mentem utána.
-Miért?
-Miért? Mert nyomulós. Az összes lányra nyomul. Csak úgy mint a barátnője. Összeillenek-pár percig csöndben sétáltunk egymás mellett, amikor újra megszólalt.- Amúgy ne vedd tolakodásnak, de van barátod?-pillantott felém futólag.
-Nekem? Nincs. És neked?
-Barátom? Nincs-röhögött ki. Már épp szólásra nyitottam a szám, amikor folytatta.-Egyébként nincs-halványan elmosolyodott.-Hol is laksz?
-Ott-mutattam a túl oldalra. Időközben megérkeztünk. Milyen gyorsan telik az idő.
-Most viccelsz-nézett a házunk irányába.
-Nem. Miért? Baj, hogy itt lakom?-mosolyogtam egy kicsit rá.
-Nem. Csak meglepett, hogy a szembe szomszédunk vagy-vigyorodott el, miközben átmentünk az úton. Szembe szomszéd? Szóval ő volna az a srác, akit tegnap este láttam. Milyen kicsi a világ.
-Nincs kedved bejönni?
-Kedvem az lenne, csak holnap péntek van és az még iskola nap sajnos. Pedig milyen jó lehet iskolaidőben otthon ülni és...
-Nem annyira-szakítottam félbe.- Egész nap otthon ülni, egyedül és unatkozni, nem a legjobb-mosolyogtam rá.-Viszont most megyek. Jó tanulást holnapra!
-Élvezed, mi?
-Igen, egy picikét. Szia!
-Szia-és bementem a kapun. Felmentem a lépcsőn, egyenesen a szobámba. A cuccomat ledobtam az ágyra, átöltöztem és a telefonommal együtt kimentem az erkélyre, zenét hallgatni. Elfeküdtem a nyugágyon és csak bámultam ki a fejemből..
Egyszer csak összerezzentem és felültem,majd megnéztem az időt. Este fél 11. Nem csoda, hogy fázok, estére lehűl a levegő. Át néztem a szemben lévő házra, ahol még égett a villany.  Szóval nem csak én szoktam, későn feküdni. Bementem, elmentem zuhanyozni, majd lefeküdtem aludni.